Rég jártam itt.

Fürdőztem az újra egyedüllétben, szabad esték és éjszakák, bor, könyv, futás és kutya.

Ma reggel a kocsiban gondolkoztam azon, mennyiben számítok selejtnek azért, mert 30 évesen még nemhogy férjhez nem mentem, de gyereket sem szültem. Mert nem érzem magam annak! Persze én sem így terveztem, ennyi idős koromra már szerettem volna gyereket, de viszonylag hamar kiderült, hogy a pasi dolgokban nem vagyok túl ügyes. Esélyt sem adok, kimeresztem a sündisznótüskéimet, és mindenkit elmarok magam mellől. Ezzel együtt nem szeretnék egyedül megöregedni, én is szeretnék társat, akivel együtt vacsorázunk, együtt takarítunk, főzünk, kirándulunk...

Nekem nem arra kell férfi, hogy eltartson. Jól keresek, egyedül tartom fenn a lakásomat, sikeres vagyok a munkámban, nem egy gazdag fickó nyakán élősködő kölönc akarok lenni. Én TÁRSRA vágyom, aki velem örül, velem sír, megmasszírozza a vádlim, ha begörcsöl, akivel együtt aggódunk, ha a kutyát műtik, aki hoz nekem csokit csak úgy, akihez hozzá  tudok bújni éjjel, és aki reggel addig néz, míg fel nem ébredek. Szeretnék egy nagy, kétszemélyes takarót, azalatt összebújni, sugdolózni, csókolózni, szeretkezni, elaludni, felébredni...

A kortársaim nem érdekelnek. Az idősebb pasikra bukom, mint a szeretőm is volt, mákos haj, érett gondolkodás, élettapasztalat, lassú víz... Kamaszkorom óta az idősebb pasik vonzanak, azt hiszem, ebben szerepe van Gyuszi bácsinak is. Talán ez olyasmi lehet, mint az azonosulás az agresszorral, amit pszichológián tanultunk anno.

Mindenesetre nyitott vagyok továbbra is, sőt egyre inkább, mert rohannak az évek, és most talán még nem  a kétségbeesés kerget egy párkapcsolatba, hogy nem lesz jobb úgysem, elégedjünk meg félmegoldásokkal.  Mindenesetre hendikeppel indulok, 16 éves szinten megrekedtem a randizástechnikában, miközben egy tapasztalt nőnek  kéne lennem a koromból kifolyólag.

Ez most nem nyígás volt, vagy ilyesmi, állok elébe a jövőnek, a hétköznapjaimban maradok ugyanaz a vidám lány, aki eddig is voltam, csak ti tudjátok, mi munkál bennem a háttérben. De túl fogok lépni rajta, nem élhetek le egy életet egy tizenéve megtörtént erőszak árnyékában!