Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Minden, ami a valóságban, és ami a fejemben történt

Így lettem szerető

Így lettem szerető

Nőnap - tudom, nekem semmi sem jó

2016. március 08. - Szerető Lettem

Ma nőnap van. Utálom, szerintem hülyeség. Kötelező ripacskodás, mint a Valentin nap meg a Halloween. Az, hogy ma minden pasi reggel virággal a kezében megy be a munkahelyre, nap végén meg a nők virággal a kezükben haza, köszönőviszonyban sincs azzal, amiért ez az egész indult, és amiről szólnia kéne.

Kurvára szarul esik, hogy ma odalöknek egy virágot, közben meg mondjuk ugyanazért a melóért 8,7%.kal kevesebb fizetést kapok, mint egy férfi.

genderoecd_160127.jpgÉn jutalékos rendszerben dolgozom, az keres többet, aki jobb. A tanároknál ott a bértábla, nemtől függetlenül ülnek a fizetési skatulyájukban (legalábbis eddig így volt). Ami ezeken kívül esik, na ott az a kibaszott nagy bérszakadék a tökösök meg a puncisok között.

Múlt hónapban voltam egy ügyfélnél, finoman szólva magas lóról beszélt velem, volt egy pont, amikor effektíve leszőkézett. Na EKKOR érzem azt, hogy a nőnap egy álságos valami. Hogy engedheti meg magának egy üzleti tárgyaláson valaki, hogy a másikra szexista megjegyzést tegyen? Konkrétan a szőke és nagy mellű nők használhatatlanságát ecsetelte, egyértelműen utalva rám.

Nekem nem virág kell, nem csoki (de, csoki az kell), hanem az, hogy például egy tárgyaláson ne szőkenő legyek, hanem partner. Nem vagyok rosszabb senkinél csupán azzal, hogy nőnek születtem, hogy még szőke is vagyok, és basszus még mellem is van. Meg merem kockáztatni, jobb is lehetek akár bizonyos férfitársaimnál...

Nem vagyok egy szüfrazsett, nem akarok harcolni a jogainkért, azt meghagyom a feministáknak, csak az ilyen undorító kilengésektől áll fel a szőr a hátamon. Én például szeretek virágot kapni, élvezem, hogy bókolnak, hogy kinyitják az ajtót... Jaj ma volt egy oltári cuki jelenet, elmesélem: mentem a metrón (utálok a belvárosban parkolni, ilyenkor inkább metrózok), a cuccom egy pilótatáskában vonszoltam. A lépcsőnél felkaptam a táskát, erre odajön egy nagyfiú (nagygimis vagy kisegyetemista), megkérdezi, hogy segíthet-e levinni a csomagomat a lépcsőn, kikapja a kezemből, és leviszi. Nem volt nehéz a pakk, de a jelenet nagyon meghatott, hihetetlen cuki volt, ha valaki tudja, ki ő (Határ úti metró, ma dél körül), hozzon össze vele, vendégem egy sütire! Mert ő nem azért segített, mert nő vagyok nagy mellekkel, hanem mert látta, hogy ott imbolyog valaki magas sarkakon, előzzük meg, hogy leguruljon. Szerintem ha idős bácsi lett volna ott nehéz cuccal, neki is segített volna. Na EZ AZ, amire azt mondom, ilyen kell a virág helyett! Ez a nagyfiú volt ma az én hősöm!

Amúgy meg köszönöm a virágot, a csokit és a köszöntést mindenkinek, puszi a hasatokra! Csak egyvalakitől vártam volna legalább egy SMS-t, de nem kaptam...

A bejegyzés trackback címe:

https://igylettemszereto.blog.hu/api/trackback/id/tr38455684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása