igen, jól ismersz, persze, h benézek ide
nem akartalak kioktatni, csak segíteni
nagyon sértő volt, ahogy beszéltél velem
egyik szavaddal a másikat ütöd agyon
négyszemközt te vagy a főnök, és itt is? a cybertérben nincs egyenjogúság?
nem tűnsz gyengének attól, h kiadod az érzelmeidet
én úgysem számítok, mintha a vonaton mondanád el valakinek
nem turkálni akartam, nem vagyok olyan, aki más fájdalmában kéjeleg, ennyire azért megismerhettél
én még soha, senkivel nem voltam olyan őszinte, mint veled
és ezért bánt és sért, h pár segítő szándékú kérdésem után ennyire durván szóltál hozzám
nem érezted?
folyton hárítasz
okos, sőt bölcs vagy az én ügyemben, és egy elveszett kisfiú a sajátodban.
tudom, h butának tartasz
ez nem bánt
de az, h nem vagy őszinte, h kioktatásnak titulálod a segítő szándékomat, az nagyon
nekem is azzal segítettél, h elgondolkoztattál
soha semmit nem mondtál, csak kérdeztél
biztattál, segítettél, irányítottál
és ezért NAGYON hálás vagyok
nagyon NAGYON HÁLÁS
nem vagy önző
ember vagy
minden ember magát ártatlannak látja, és mindig más a hülye
a feleséged, aki követelőzik, a szeretőd, aki nem elégszik meg a szerető szereppel, mert téged akar szőröstül- bőröstül, én,mert kérdezek
azt olvastam (képzeld, tudok olvasni), h azért látjuk magunkat mindig jobbnak, mert magunkat a szándékaink, míg másokat a cselekedeteik szerint ítélünk meg
te nem akartál rosszat
úgy érezted, a feleséged kihasznál, meg akar változtatni, ez kurva szar érzés lehet
a fenének megy hozzá ahhoz, akinek nem jó úgy ahogy van?
nem lehet, h te is változtál? hogy az elején még olyan grál lovag voltál, akit ő utóbb is látni szeretett volna? csak a sok munka, a házépítés, a rutin, az idő megváltoztatott, és észre sem vetted?
a legjobb szándék vezetett, meleg otthon, jólét, neki minél kevesebbet kelljen dolgoznia, kényelemben élhessen, és ezért te a lelkedet is kidolgozod
miatta, mert szereted
ő meg hálátlan, nem értékeli, azt várja, h szeretgesd, h hatalmas csokrokkal térj haza, h masszírozd a hátát, hogy bonbont vegyél csak úgy
miközben neked is fáj a hátad, kényeztetésre vágysz, nem csak meleg vacsorára, de forró ölre, azért van a kandalló, hogy előtte szeretkezettek a medvebőrön, ő meg jön a meghallanak a gyerekek dumával
igazságtalannak látod, úgy érzed, csak adsz, és alig kapsz vissza, közben szereted, hiszen adott neked 3 gyönyörű gyereket, együtt szenvedtétek végig a negyedik elvesztését, ezer élmény és kaland köt össze, millió szállal kapcsolódtok egymáshoz, sok év, sok boldog év köt össze
és közben érzed, h vmi nagyon hiányzik
a rajongás
és ezt kaptad meg máshol
nem kell bizonyítanod, küszködnöd, csak magadat adnod
szuper érzés
nincs felelősség, csak a nyugalom, nem kell megjátszani magad, nem kell álarcot öltened, nem kell elnyomnod semmit, az lehetsz, aki vagy
felemelő érzés lehet
MINDENNÉL fontosabb vagy valakinek
talán csak egy gyerek rajong így az anyjáért
te nem teszel semmi rosszat, mindenkinek jó
az elején
ami ezután jön, azt nevezed kioktatásnak, nem mondok inkább semmit, hiszen buta is vagyok, meg nem is oktathatlak ki
de tudod, miről van szó
....
a te döntésed, hogy folytatni akarod e azzal aki csak 2 cicit lát és egy puncit benned..... --- ezt írtad
nagyon bánt, h nem mondod ki
én végtelenül hálás vagyok neked, ezt írtam korábban is többször
elindítottál egy úton, amin nem akartam, de rájöttem, h ez a helyes út
olyan türelmes voltál velem, mint egy apa
még ha ezt nem is úgy érted, ahogy mondani szeretném
láttad, tudtad, érezted, hogy hatással vagy rám
ha tagadni is akarnám, akkor sem tudnám, de nem is akarom
iszonyatosan rádkívántam
emlékszel, amikor te nyitottál meg bennem "olyan bugyrot", akkor mit műveltem?
pedig nem volt szándékos részedről
azt hiszem, most te jössz
most neked kéne fejedet az ölembe hajtanod, és mesélni
meg tudlak hallgatni
én nem tudok olyan jó kis irányított kérdéseket feltenni, de csendben hallgatni, és simogatni a fejed, azt igen
vagy ha nem akarod a simogatást, akkor azt nem
nekem sokat segített, hogy elmondtam
hogy megfogalmaztam, és kiöklendtem magamból
a fejemben vannak dobozok
van, aminek nem tudom lecsukni a tetejét, és ha fölé rakok egy másik, szépen rendben lévő dobozt, az is ferdén áll. és hiába vannak a fölötte lévő dobozok rendben, az egy alsó miatt egy idő után az egész borulni fog
nekem a legalsóban voltak az erőszak(ok)kal kapcsolatos fájdalmaim, félelmeim, görcseim, az undor, a rettegés, a gátlásosság, és azzal, hogy kiszedtem belőle pár cuccot, és áttettem egy másik dobozba, ezt már le tudom zárni
lett egy "az erőszak" feliratú dobozkám, abban benne 3 alkalomra szóló fájdalom és undor, gyűlölet és rettegés, ettől sosem fogok tudni szabadulni. de lezártam, vagyis azon vagyok, és közelítek hozzá
és kivettem a minden ffi csak azt akarja, mind undorító állat, a szex rossz, a férfiitest taszító cuccokat, és viszem a kukába. még nem értem el, de haladok
és nyitottam egy újat, "kívánatos vagy" felirattal, ide szép lassan bókokat szeretnék gyűjtögetni, már eddig kaptam tőled kettőt, egyelőre ezek vannak, remélem, lesz még több
és ezt mind annak köszönhetem, hogy kérdeztél, én mondtam a magamét, sírtam, és rengeteget gondolkoztam. olvass vissza, azt írtad, a fejemben rend van, most jöhet a többi
neked is a fejedben kell rendnek lenni
másnál annyira jól tudod
érted, kedves?
ha valamit, akkor azt megtanultam tőled, h semmit nem szabad a szőnyeg alá seperni
meg, h szépek a gömbjeim J
ugyanolyan régóta cipelsz magadban vmit, mint én
és KÖSZÖNÖM, hogy megosztottad velem egy részét
"nálam biztonságban van a titkod"
"nem foglak bántani"
"bízz bennem"
ismerős?
kérlek, ne nézz le
védtelen vagyok
és telve vagyok jószándékkal és hálával
ezt tudod? érzed?
tudod, h bánt, ha semmibe veszel? tudod, h rossz érzés? vagy ez már nálad követelőzés?
soha, senkinek nem tárulkoztam ki ennyire
nem arról a szar fotóról beszélek
a lelkemről
a fotót azért kaptad, mert tudom, h örülsz neki
erőt kellett vennem magamon, de mivel szerettem volna örömet okozni, és ez fontosabb volt számomra, mint a szemérmem, megcsináltam
te nem ehhez vagy szokva, gondolom, más nem kéreti magát ennyit
épp ezért, kérlek, becsüld meg, mert mert én nem játékból ellőttem a sokadikat, mint a cybertérben oly sokan, hanem az ott én vagyok, aki fontosabbnak tart téged önmagánál
az nem a mellem, hanem én
fáj, h olyan könnyen lemondasz rólam
nem mondod, h jó veled
nem mondod, h hiányzom
nem mondod, h gondolsz rám
nem mondod, h rám kívánsz (na jó, ezt egyszer már mondtad)
nem mondod, h találkozzunk
és azt se mondod, h hagyjuk abba
nem tudom, mit akarsz
eleve gondban vagyok az értelmezéssel, veled meg még nehezebb, és nem segítesz
nem várom el, h belém szeress mint Pygmalion
bár ugyanúgy a teremtményed vagyok, és szerintem büszke lehetnél rám
csak tudod amikor azt mondom, h csak két cicit és egy puncit látsz bennem, akkor csak lehülyézel, de nem mondod, h nem. ez nekem rossz érzés, bántó, mert én a magam részéről iszonyatos érzelmeket viszek bele
veszélyben vagyok...
